75 évvel ezelőtt ezen a napon, 1936. július 20-án indult először útjára Görögországból az olimpiai láng.
Nemzedékünk számára már teljesen megszokott és magától értetődő, hogy minden olimpia előtt a görögországi Olümpiában gyújtják meg az olimpiai lángot, amelyet futók váltva visznek az éppen aktuális olimpiai játékok helyszínére – azonban ez nem volt mindig így. A francia Coubertin báró kezdeményezésére megrendezett első, 1896-os újkori olimpián még híre-hamva se volt az olimpia lángnak. Az első, egységet, harmóniát és békességet jelképező olimpiai láng az 1928-as amszterdami olimpián jelent meg (azonban az még a helyszínen lett meggyújtva).
Carl Diem német sportdiplomata ötlete volt, hogy az 1936-os berlini olimpia lángját az ókori olimpiák színhelyén a görögországi Olümpiában gyújtsák meg, és onnan futók felváltva, éjjel-nappal futva hozzák el az olimpiai lángot a berlini megnyitóra. Az ötlet azonnal elnyerte Joseph Goebbels propagandaminiszter tetszését és támogatást.
75 évvel ezelőtt ezen a napon, 1936. július 20-án Olümpiában a Héra istennő temploma és oltára közötti területen, tizenegy ókori, korhű jelmezekbe öltözött, papnőt jelképező nő gyújtja meg az olimpiai lángot meghatározott koreográfia szerint, ókori módszerrel. Fém parabolatükör segítségével a Nap sugarait egy pontba fokuszálva gyújtották meg és gyújtják meg azóta is az olimpiai fáklyát.
1936-ban az olimpiai láng Olümpia – Athén – Szaloniki (Görögország) – Szófia (Bulgária) – Belgrád (Jugoszlávia) – Budapest (Magyarország) – Bécs (Ausztria) – Prága (Csehszlovákia) – Drezda – Berlin (Németország) útvonalon jutott el az olimpia helyszínére. Az egyes források szerint a 3422km-es más források szerint 3050km-es utat egyes források szerint 3422 más források szerint 3331 futó tette meg, de ez végül is teljesen mindegy. Az olimpiai stadionban Fritz Schilgen gyújtotta meg a fáklyával az olimpiai lángot.
